Ó, mióta vár ez a bejegyzés, hogy megszülessen! A Pulsar 2849 egy fantasztikus játék, Top 10-ben benne van, csak sajnos ritkán kerül elő.

Hiába na, 3 kisebb gyerek mellett nehéz asztalt, és időt keríteni arra, hogy ezt kipakoljuk. Nekünk a 180*90-es étkezőasztalunk néha kicsinek bizonyul egy-egy társasjátékhoz. Oké, anno nagyon okosan vettünk a két végéhez toldót, lehet ideje lenne befogni őket... Szóval a Pulsar 2849 kockákkal dolgozik, ami miatt egyértelmű volt, hogy van helye nálunk. Mi nagyon szeretjük az ilyen típusú kockahasználó játékokat. Ez egy összetett stratégiai játék, sok-sok lehetőséggel. Az első játék alkalmával csak kapkodtam a fejem, hogy mit is kellene, és hogyan, mert sok úton el lehet indulni pontokat gyűjteni, sok a kombinációs lehetőség. A második játékalkalommal csak kapkodtam a fejem, hogy mit is kellene, és hogyan, mert túl sok úton el lehet indulni.

A harmadik játékalkalommal csak kapkodtam a fejem.... de ja vu... írtam már hasonlót? Ööö, igen. Számomra kellett 6-7-8 parti, mire eljutottam arra a szintre, hogy oké, értem, mit akar tőlem a játék. Először azt mondtam, a világ legszűkebb játéka, és nem értettem, hogyan lehet összehasonlítani a Lorenzo Il Magnificoval, hiszen az abszolúte nem szűk. Ez azonban... túl sok lehetőség, túl kevés kockával. Aztán úgy a 8. játékasztalratételnél meglett minden, kikerekedett a játék. S valóban, rengeteg az infó, és sok felé kell figyelni, ezer úton el lehet indulni, ugyanennyi úton meg el is lehet rontani. Van itt minden, játékvégi célok (nem kötelező teljesíteni, de akkor kicsi az esély a nyerésre, ha hajlandóságot sem mutatunk egy irányba sem), pulsarok, bónuszok, stb. Nem sorolom, a játékszabály nagyon szépen leírja, csak győzzük átrágni magunkat rajta. Jó játékot! 💙

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb posztjaimról, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeimet és a fontos értesítésket fogod megkapni.